Adatból döntés: hidrológiai adatkezelő szoftverek a gyakorlatban

Egy több tíz állomásból álló mérőhálózat naponta több ezer adatpontot termel. Nyers formában ezek csak számok: döntés akkor lesz belőlük, ha validálva, áttekinthetően és időben jutnak el a felelősökhöz. Ezt a feladatot végzik a hidrológiai adatkezelő szoftverek.

Mit csinál egy hidrológiai adatkezelő szoftver?

• Adatgyűjtés: automatikusan fogadja az állomások adatait, a hiányzó időszakokat utólag pótolja.
• Validálás: jelöli a tüskés, fizikailag lehetetlen vagy hiányzó értékeket, és naplózza a javításokat.
• Számítás: vízszintből vízhozamot (vízhozamgörbe), csapadékból összegeket, paraméterekből indexeket képez.
• Riasztás: a küszöbértékeknél értesít, és dokumentálja a nyugtázást.
• Jelentés: a döntéshozóknak és hatóságoknak szóló kimutatásokat automatikusan elkészíti.

Mitől jó egy adatkezelő rendszer?

A legfontosabb szempont a megbízhatóság és a visszakövethetőség: minden nyers adat maradjon meg, és minden javítás legyen dokumentált. Emellett számít:

• Gyártófüggetlenség: különböző adatgyűjtők és szenzorok adatait is fogadja.
• Nyitott interfészek: az adatok exportálhatók és más rendszerekbe átemelhetők.
• Webes és mobil elérés: az üzemeltetők terepen is látják az aktuális állapotot.

Az adatlánc a szenzortól a szoftverig

A szoftver csak annyira jó, amennyire jók a bejövő adatok. Egy korszerű adatgyűjtő, például az OTT netDL 1000, titkosított, nyitott protokollokon küldi az adatokat, és kiesés után pótolja a hiányzó időszakot. A távjelző láncról az adatgyűjtésről szóló cikkünkben, a riasztások beállításáról a riasztási küszöbökről szóló cikkben olvashat.

Hogyan segít a GLK?

A hidrológiai szoftvermegoldások kiválasztásában, bevezetésében és a meglévő állomások bekötésében is segítünk, gyártófüggetlenül. Keressen minket, és megmutatjuk, hogyan lesz a mérési adatból döntéstámogató információ.