Adatgyűjtés és távjelzés: így jut el a mérési adat a terepről a képernyőig

Egy mérőállomás értékét nem a szenzor pontossága dönti el egyedül, hanem az, hogy a mért érték időben, hiánytalanul és ellenőrizhető formában eljut-e oda, ahol döntést hoznak róla. Egy árvízi riasztásnál vagy egy öntözési ütemezésnél a késő vagy hiányzó adat ugyanakkora probléma, mint a pontatlan.

Ebben a cikkben végigmegyünk a távjelző lánc négy elemén, és megmutatjuk, mire érdemes figyelni már a tervezés során.

1. Szenzor és interfész

Az első kérdés mindig az, hogy a szenzor milyen kimenetet ad: analóg 4–20 mA jelet, SDI-12-t, RS-485 alapú Modbust vagy impulzust. Minél több szenzor kerül egy állomásra, annál inkább megéri digitális buszra tervezni, mert kevesebb kábel kell, és a szenzor a mért érték mellett állapotinformációt is küld.

2. Az adatgyűjtő a rendszer agya

Az adatgyűjtő (datalogger) nemcsak tárol, hanem dönt is: ez határozza meg a mintavételezési és átlagolási időt, figyeli a riasztási küszöböket, és eseményvezérelten gyorsíthatja az adatküldést. Egy jól konfigurált adatgyűjtő, például az OTT netDL 500, árvíz idején percenként jelent, nyugodt időszakban pedig energiatakarékosan óránként. A küszöbértékek helyes beállításáról a riasztási küszöbökről szóló cikkünkben írunk.

3. Kommunikáció: mobilhálózat, rádió vagy műhold

A legtöbb hazai helyszínen a 4G/LTE-M kapcsolat a leggazdaságosabb megoldás. Ahol a lefedettség gyenge, ott irányantenna, rádiós átjátszó vagy műholdas kapcsolat jöhet szóba. Kritikus állomásoknál a kettős kommunikációs út sem túlzás.

• Helyszíni térerőmérés már a tervezéskor, nem a telepítés napján.
• Helyi puffer az adatgyűjtőben, hogy kiesés után a hiányzó adatok is beérkezzenek.
• Nyílt protokoll (pl. FTP, HTTP, MQTT), hogy az adat később is bármilyen rendszerbe átemelhető legyen.

A beérkező adatok validálásáról és feldolgozásáról a hidrológiai adatkezelő szoftverekről szóló cikkünk szól.

4. Energiaellátás, ami télen is kitart

A napelemes tápellátást a decemberi, legrövidebb napokra kell méretezni, néhány napos borult időre elegendő akkumulátor-tartalékkal. A leggyakoribb hiba az alulméretezett napelem, ami csak az első télen derül ki.

A jó távjelző állomást nem az jellemzi, hogy sosem hibázik, hanem az, hogy a hibát ő jelzi először.

Mit tud ebben segíteni a GLK?

A GLK Hydromet a szenzortól a szoftverig egy kézből tervezi és telepíti a távjelző rendszereket: kiválasztjuk a helyszínhez illő adatgyűjtőt és kommunikációt, saját gyártású szekrénnyel és tartószerkezettel építjük meg az állomást, és az üzemeltetésben is mellé tudunk állni. Az új generációs adatgyűjtőkről az OTT XLink 2000 cikkünkben olvashat. Ha új mérőhelyet tervez, kérjen ajánlatot, és együtt végigmegyünk a lánc minden elemén.