Nyomásos, radaros vagy buborékos vízszintmérő? Választás mérőhely szerint

A vízszintmérés a hidrológiai monitoring alapja, de nincs egyetlen „legjobb” módszer. A megfelelő érzékelőt a mérőhely adottságai döntik el: a meder, a hordalék, a jegesedés, a rögzítési lehetőség és az energiaellátás.

Nyomásos szonda: a klasszikus megoldás

A nyomásos szonda a vízoszlop nyomásából számítja a vízszintet. Kutakban, csatornákban és tavakban egyaránt jól használható, pontos és gazdaságos. Hátránya, hogy a vízben van, ezért hordalékos, jegesedő helyen sérülhet vagy eltemetődhet. A modern szondák, mint az OTT PLS 500, kerámia cellával és állapot-metaadatokkal csökkentik ezt a kockázatot.

Radaros érzékelő: érintésmentesen, a víz felett

A radar a vízfelszín fölött, hídra vagy konzolra szerelve mér. Nincs közvetlen kapcsolata a vízzel, ezért karbantartásmentes, és árvíz idején sem sérül. Feltétele egy stabil, a víztükör fölé nyúló rögzítési pont, és a nyalábban ne legyen zavaró tárgy.

Buborékos rendszer: az elektronika szárazon marad

A buborékos (pneumatikus) vízszintmérő egy vékony csövön keresztül levegőt fuvat a vízbe, és az ehhez szükséges nyomásból méri a vízszintet. A vízbe csak a cső vége kerül, az értékes elektronika biztonságos helyen, például a vízmérce-házban marad.

Összehasonlítás röviden

• Nyomásos: kutakba és nyugodt vizekbe ideális; hordalékos, jegesedő helyen körültekintést igényel.
• Radaros: árvízveszélyes szelvényekben, hidakon, csatornák felett a legkényelmesebb.
• Buborékos: ahol nincs jó rögzítési pont a víz felett, de az elektronikát védeni kell.

A választást gyakran az árvízi használat dönti el, erről az árvízi előrejelzésről szóló cikkünkben írunk bővebben. A teljes kínálatot a vízszintmérés kategóriában találja.

Hogyan segít a GLK?

Helyszíni bejárás alapján javasoljuk a mérőhelyhez illő technológiát, és saját gyártású tartószerkezettel, adatgyűjtővel és távjelzéssel együtt telepítjük. Kérjen ajánlatot vízszintmérő állomásra.