Érintésmentes vízhozammérés radarral: előnyök és korlátok

A folyamatos vízhozammérés hagyományosan vízbe telepített eszközökkel vagy időszakos kézi mérésekkel történt. A radaros felszíni sebességmérők ezt alapjaiban változtatták meg: a víz fölé szerelve, érintésmentesen mérnek, árvíz idején is. De nem minden szelvényben adnak megbízható hozamot.

Hogyan működik a radaros vízhozammérés?

A Doppler-radar a vízfelszín apró hullámairól visszaverődő jelből méri a felszíni áramlási sebességet. Ebből, a vízszintből és az ismert mederszelvényből az adatgyűjtő számítja a vízhozamot. Az OTT SVR 100 például 0,08–15 m/s tartományban, a vízfelszín felett 0,5–25 m távolságból mér.

Az előnyök

• Biztonság: a telepítéshez és a karbantartáshoz nem kell a vízbe menni.
• Árvíztűrés: az uszadék és a hordalék nem sérti meg a műszert.
• Alacsony karbantartás: nincs lerakódás, nincs mozgó alkatrész.
• Folyamatos adat: a nagyvízi időszakban is mér, amikor a hozamadat a legfontosabb.

A korlátok, amikről tudni kell

• Túl sima vízfelszín: nagyon lassú, tükörsima víznél gyenge a visszaverődés.
• Szabálytalan szelvény: a felszíni sebességből számított hozam pontossága a meder szabályosságától függ.
• Szél hatása: erős szél befolyásolhatja a felszíni hullámzást.
• Kalibráció szükséges: a felszíni és a szelvényközepes sebesség arányát helyszíni mérésekkel kell meghatározni.

Mikor válassza a radart?

Ha a mérőhely árvízveszélyes, a víz nehezen megközelíthető, és van stabil rögzítési pont (híd, konzol) a víz felett. Ha a helyszínen vizuális ellenőrzés is fontos, a kamerás megoldás is szóba jöhet, erről az OTT HydroSight-ról szóló cikkünkben írunk. A vízszint- és sebességmérést egy eszközben egyesítő megoldást a KISTERS HyQuant Edge L+V cikkünk mutatja be.

Hogyan segít a GLK?

Helyszíni felmérés alapján megmondjuk, alkalmas-e a szelvény radaros mérésre, és a kalibráló mérésekben is segítünk. A teljes kínálatot a vízhozammérés kategóriában találja. Kérjen ajánlatot vízhozammérő állomásra.